drogosok ügyvédje

az iroda bizonytalan ideig zárva. a bloggazda nem került börtönbe, hanem külföldön teljesít szolgálatot.

A brit Beckley Alapítvány tudósai szerint szerint a fű sokkal ártalmatlanabb, mint az alkohol vagy a cigaretta, írja a medizona.hu. A jótékonysági szervezet szerint „a marihuánával összefüggő ártalmak zömében a tiltásával kapcsolatban merülnek fel, különös tekintettel a szociális ártalmakra a letartóztatások és bebörtönzések miatt. Csak egy szabályozott piacon keresztül védhetjük meg a fiatalokat az erősebb drogoktól”

Ezen a bejelentésen akkor túl is vagyunk, és hogy senki nem kapott a szívéhez, és a nemzeti katarzis is elmaradt, az a közelmúlt fényében egyáltalán nem meglepő.

Régi történet, hogy akkor most az alkohol károsabb-e vagy a fű, és ha az alkohol, akkor ez a tény, mennyiben releváns annak tükrében, hogy Magyarországon az alkoholnak "nagyobb hagyománya van", mint a fűnek. Ez az az érv ugyanis, ami a drogokról folyó diskurzus legnagyobb akadálya, és a magyarországi politikai erők kiskapuja egyben.

Annak megválaszolásához, hogy hogyan lett a fű egyszer a gonosz eszköze, egyszer meg összehasonlítási alap, nem is kell messzire visszamenni az időben, és nem az Alkotmánybíróság sajtpapírhoz méltó állásfoglalására gondolok.

A történet az Independent tavalyi címlapos bocsánat kéréséig vezethető vissza. A szerkesztőség az elmúlt tíz évben a marihuána dekriminalizálása mellett tört lándzsát, mert a fű tényleg nem annyira káros, mint amennyi kárt a fű fogyasztóinak üldözése okoz, de a szerkesztőség a skizofréniával kapcsolatos félreértések miatt megváltoztatta álláspontját.

A lap állásfoglalása muníciót szolgáltatott ahhoz, hogy a fű dekriminalizálásának, ne adj isten legalizálásának gondolatát is lesöpörjék az asztalról.

Magyarországon a semmiből hirtelen önjelölt drogszakértők léptek elő, hogy az Európában egyre magasabb hatóanyagú fűről kezdjenek értekezésbe, anélkül, hogy tudnák, miről is van szó tulajdonképpen. Itthon az Index nem ájult el az Independenttől, sőt azóta a brit szerkesztők is visszakoztak a bocsánatkérésből.

Ami viszont ittmaradt, az a totális félreértés: Hamvas Bélát egy haszonnövénnyel hasonlítjuk össze, komoly emberek emelik fel mutatóujjukat figyelmeztetőül, hogy elmondják, aki a skizofréniára hajlamos, az skizofréniás lehet. Az alkohol- és cigarettafogyasztásba belehalt tízezrekre viszont hatóságilag legyintünk, és már ott tartunk, hogy az állam azt sem tudja, milyen drogok cserélődnek gazdát a feketepiacon.

Az államnak emellett arról a legvisszafogottabb becslések szerint is százezres drogfogyasztó-csoportról sincs fogalma, amely - attól függetlenül, hogy tiltják a fogyasztást, vagy sem - minden héten elindul, hogy szokásos hétvégi vagy hétköznapi cuccát beszerezze.

Aki minőséget akar szolgáltatni, az megy a börtönbe, mint az a taktaszadai fiatal, aki nem kevesebb, mint 28 tő kenderrel bukott meg. Aki őszintén felfedi fogyasztási szokásait, az a bíróságon végzi, maradnak tehát a többségükben problémamentes sufniszívók, akikkel egymillió alkoholbeteg, és ki tudja hány millió dohányos áll szemben. 

A nyár eleji rekord kokainfogás után, a rendőrök a magyar drogbárót is elcsípték, írja az Index. A drogbáró igazi nehézatlétaként évtizedek alatt harcolta ki magának a megtisztelőnek tűnő címet.

A Belgiumban élő 60 éves férfi már a kilencvenes években is a szakmában volt, akkor ragadt rá a név is, hogy aztán két éve újra beszálljon az üzletbe, és a becslések szerint egymilliárd forint értékben hozzon be az országba ectasyt, füvet, kokaint, miegymást.

Nem sírunk: Noha a fogyasztók szomorkodhatnak, hogy a cucc értéke megint az egekbe szökik, de lássuk be, amit mostanában kokainként kapni lehetett, azért nem kár, és végre a rendőrök is olyamivel foglalkozhatnak, amiért rendőrnek mentek: bűnt és valódi bűnözőket üldözhettek. 

 

 

Kiváló munkalehetőséget kínált a brit Transport Research Laboratory (közlekedéskutató-intézet), ahol (a) brit tudósok azt vizsgálták, hogy egy autót vezető személyt mennyire befolyásolnak a különféle kábítószerek vagy ha a vezetés közben sms-t próbál írni.

Rohanó világunkban az autóvezetés hűen szimbolizálja életünket, kitágítja a horizontokat, gondolhatták a tudósok, akik nem teljesen elrugaszkodva a valóságtól némi alkoholt, és egyéb kábítószereket is adtak a tesztvezetőknek indulás előtt, majd lemérték a reakcióidejüket. Aztán megmérték akkor is, amikor a társas lényt szimbolizáló sms-huszár ült a volánnál. A tudatmódosító szerek és más addiktív eszközök közötti határ ilyen erőszakos összemosása tudományosan nézve teljesen érthető, mi, itt azonban értetlenül állunk előtte.

A végeredmény fals következtetések levonására alkalmas, ugyanis a vizsgálatban rengeteg minden mellett nem derült ki az sem, hogy az úrvezető vajon mennyire volt berúgva. Magyarországon a balesetek 14 százalékát ittas vezető okozza.

A három vizsgálati fázisban a kontroll méréshez képest a reakcióidő ugyanis az alkoholfogyasztás esetében mutatta a legkisebb az eltérést, rosszabb eredményekre jutottak a drogfogyasztás esetében, és megdöbbentő eredményeket mutatott sms-írásnál.

A cikkben további érdekesség, hogy míg az átlagos hosszúságú sms-t író sofőr 63 másodpercig a telefon kijelzőjét nézi, ezalatt az autó akár 1500 métert is megtehet országúton. A nyugalmas körülmények között csak 22 másodpercet vesz igénybe egy sms megírása. Betépve nekem (48 karakter) 44 másodperc kellett asztalnál. Ha jól következtetek, bedrogozva autót vezetni és közben sms-t írni a legveszélyesebb.

Néha az az érzésem, hogy nem csak a brit tudósok, hanem a magyar rendőrök is különféle történeteket találnak ki, hogy magukat jobb színben tüntessék fel, vagy csak azért hogy a magyar médiát meghekkeljék, az eredményen aztán az őrsön teli szájjal röhögjenek: Jé, milyen hülyék ezek az újságírók, hogy ezt beveszik. 

Az alábbi indexes hírt olvasva is ez az érzésem támadt. Van egy (ein) németajkú férfi, aki Frankfurtba indult, de figyelmetlenségből Magyarország felé veszi az irányt, és a magyar rendőrök karjába fut.

 

Jürgennek, oder Hansnak nincs autópálya-matricája, megállítják, erre rámozdul a saját járművére, egy láncfűrésszel megpróbálja feldarabolni, aztán meg égő cigarettát akar a tankba, vagy valamilyen benzines palackba dobni. Fel nem foghatom, hogy ezen cselekedeteit a rendőrök karba tett kézzel nézték, vagy mindezt olyan gyorsan csinálta, hogy nem voltak képesek követni az eseményeket.

Nem akarom a történetet elbagatelizálni, de azért foglaljuk össze a férfi nem túl szerencsés napját. Főhősünk valamikor a múlt héten az ausztriai Hochenbergben autóba szállt, hosszú lesz az út, gondolta, ezért előtte még rágyújtott egy spanglira, aztán hogy megnyugodjon, elszívott még egyet, aztán még egyet, egészen hatig jutott, és csak ekkor érezte úgy, elég felkészült a vezetéshez.

A kocsiba bepakolt még valamennyi alkoholt - nyilván sört -, egy láncfűrészt, majd elindult. Az autópályán azonban figyelmetlenségből nem balra, hanem jobbra kanyarodott, majd tövig nyomta a gázpedált, hogy mihamarabb Frankfurtban lehessen.

Mondjuk nyugatról Magyarországra át kellett jönnie egy határon, aztán továbbhajtott, elhagyta Győr-Moson-Sopront, végül - mint már említettük - a Komárom-Esztergom megyei Rendőrkapitányság munkatársai megállították.

Érzékeljük ezt a csodálatos pillanatot, hogy a férfi előtt megvilágosodott minden, rájött, hogy nem csak hogy rossz irányba haladt, de még a rendőrökkel is meggyűlt a baja, és a biztonság kedvéért magával cipelt négy gramm füvet is elvették tőle, még jóhogy autója szétdarabolása mellett döntött.

Mondjuk azt nem értem, hogy ezután hogyan úszhatta meg 180 ezer forintos pénzbírsággal, mikor egy magyart - autóvezetés nélkül is -keményebben megbüntetnek pusztán azért, mert drogozott. Ja, hogy ennek a történetnek a fele sem igaz?!

Többször kifejtettük már ezen a blogon, hogy szerintünk a kábítószerproblémát nem a kábítószerek és fogyasztóik elleni háborúval lehet megoldani, hanem olyan állami beavatkozást sürgetünk, amely a fogyasztókat és a társadalmat megvédi, továbbá a bűnözők kezéből kivenné az adu ászt, azaz, hogy csak rajtuk keresztül lehet kábítószerekhez jutni.

A messzi Amerikában azonban a drogellenes háború hívei onnan kaptak segítséget, ahonnan senki sem gondolta volna. A hírhedten egyszerű Utah államban, a mesés nevű Garfield megyében több ezer tő kendert találtak, amelynek gazdáját egy medve riasztotta el örökre, írja a média.

A történet tényleg nagyon vicces, a rendőrök szétszórva megtalálták a fűkertészek cuccait, néhányon a medve fognyomaival. Előttem a kép, hogy a katonai gyakorlóruhába öltözött termesztők egyikére valamelyik hajnalon a haver rászól, hogy hagyja már abba a morgást, de az csak nem felel, majd a haver odanéz, de csak néma és lesápadt szmókertársát látja, aki kikerekedett szemmel bámul egy fix pontot, a medvét.

A történet szempontjából amúgy lényegtelen, hogy a fényképes beszámolóból hiányzik minden, ami hitelessé tenné a történetet. A közreadott fényképen nem kender látható, a medvére sincs más bizonyíték, csak néhány karmolás egy fán, és a rendőrnő is inkább tűnik beszívott zombinak, hogy a medvét legszívesebben helyettesévé tenné.

Amint az a Magyar Hírlapból valamint a Kékfény című rendőrmagazinból kiderült, az idei Sziget-fesztivál portfóliója speciális elemekkel bővült: láthattunk színes bőrű drogdílereket, akiket narancssárga térdnadrágos rendőrök tepertek a földre, bemutatták a világ egyik legveszélyesebb kétkilós kenyerét, amelynek kivájt közepébe illatozó füvet rejtettek.

Ródler Norbert, a fővárosi kábítószeres rendőrök főnöke szerint az idei fesztiválon 678 darab ecstasyt, 151 gramm füvet, 15 gramm hasist és 9 gramm speedet találtak. Ródler urat nem bántanám, olyan rendőrnek tartom, aki nem élete legnagyobb fogásának tartja a mostanit, és abban is biztos vagyok, hogy az egyszerű kábítószer-fogysztók üldözése nem okoz neki különös örömöt, most mégis úgy alakult, hogy szakmailag bukott főnökei utasítására ország világ előtt kell égetnie magát.

A Sziget-fesztiválon, amelyen háromszázezer ember megfordul, akiknek a legnagyobb része alkoholfüggő, de azért mégis, ennyi droggal dicsekedni? Biztos vagyok benne, hogy Budapest bármely találomra kiválasztott négyzetkilométerén több illegális drogot lehetne találni, mint amit most sikerült felderíteni.

A következtetés pedig nem az, hogy jövőre még több pénzt, és még több rendőrt vezénylejenek a Sziget-fesztiválra, hanem az, hogy a jelenlegi létszámot kellene hatékonyabban használni. A kommandósoknak nem arra a párocskára kellene rárontaniuk, akik egy csendesebb helyre elvonulva békésen drogot fogyasztanak, hanem a nagy elosztók felé kellene figyelő szemeiket fordítaniuk. Persze tudom, ahhoz többet kellene dolgozni, a statisztika viszont a drogszakma négereitől javul.

A világ legnagyobb szabású drogos összejövetele vasárnap véget ért. Három héten keresztül milliárdok figyelték, ahogyan különféle illegális szerekkel feltúrbózott sportolók teljesítenek az emberi tűrőképesség határán, sőt azon is túl. Persze, tudjuk, az olimpián megjelent magyar sportolók nem szednek drogokat, na, ez speciel meg is látszott.

Mi, itt a blogon nem vállalkozunk a teljesítmények, az érmek és eredmények vagy a tiltott szerek összegzésére, hanem csak azt szeretnénk kérni, hogy egy kattintással szavazzanak, önök szerint, ki ma a világ legnagyobb drogos sportolója.

Azt írják a rendőrök, hogy az elmúlt hetek "sajnálatos halálesetei" miatt fokozottan ellenőrzik az ellenőrizendőket, azaz az állampolgárokat, aminek eredményeképpen például csak Fejér megyében már hatvan drogfogyasztó ellen indítottak eljárást.

Aha. Értjük. Meghalt nyolc heroinista, feltehetően azért, mert túl tiszta szert kaptak - vagy ki tudja miért, "ergo" a füveseket, a szpídeseket, az LSD-fogyasztókat kicsit meg kell szorongatni.

Hát, drága rendőr urak, erre nehéz mit mondani. Én azt hittem, a rendőri munka az olyan hivatás (!), amelynek a lényege, hogy igazi bűnözőket kell elfogni, valódi bűncselekményeket kell felgöngyölíteni, nem pedig füveseket baszogatni. Ez, kérem, nem munka, ez alibizés.

Ezzel az erővel elmehetnének inkább sorompóőrnek, ott sokkal nagyobb hasznát vehetnénk munkájuknak.

Mint az köztudott, az elmúlt héten nyolcan haltak meg herointúladagolásban, ami a szcientológusoknak éppen kapóra jött, hogy cinikus és felháborító reklámkampányukkal kijöjjenek.

Nem fogják elhinni, a szcienotlógusok szerint azért haltak meg ennyien, mert az iskolák már nem az ő meglehetősen drága kiadványaikat, DVD-iket használják, noha azokban ott van a megoldás, hazudják.

A szcientológus logika a következő: A fiatalok nem kapnak megfelelő tájékoztatást a drogokról, mert az iskolák már nem a szcientológusok szereit használják, ezért aztán egyre többen is drogoznak, és halnak meg. De ha befizetnénk a szcientológusoknak valamennyi pénzt, azt ők tájékoztatásra használnák, és így már nem is halnának meg ennyien. Brilliáns.

Tessék, csak tessék, itt fekszenek a hullák, felhívnám a figyelmet a felpüffedt arcokra, a szétszúrkált vénákat tessenek közelebbről is megfigyelni, nem kell félni, már nem mozognak, látják milyen csúnyák? Most pedig ott mellettük rögtön, a kisasztalon tessenek fizetni. A gyógyír darabja hatszáz forint, szcientológuséknál ennyiért mérik az emberéletet (50-es csomagban 30 ezer forint, 1000-es csomagban 600 ezer). Nyilván nyár végi árengedmény is van, alacsonyan röpködnek a halottak és a bankszámlák.

A szcientológusok módszereiről már sok mindent leírtak, ezen az újabb próbálkozáson is csak felháborodni lehet, arról már tényleg nem is beszélve, hogy a szórólapon leírt 10 százalék kontra 85 százalék iskolai felvilágosítás is akkora hazugság, hogy arra már csak legyinteni lehet.

A szcientológusok nem azért veszélyesek, mert lelkiismeretlenségre, könyörtelenségre és a hazudozásra tanítanak, hanem azért veszélyesek, mert mindezt olyan kenetteljesen teszik, hogy csapdájukba könnyű belesétálni. Drogmentes Magyarországért Maraton?! Hű, ez aztán a jó ötlet, szólnak, majd Janics Natasa, Gálvölgyi János, Pettkó András is csatlakoznak a szektához, persze azt már észre sem veszik, hogy nevükkel a megérdemelten üldözött szervezet mennyire visszaél.

A tanárok és az iskolaigazgatók viszont akkor járnak a legjobban, ha az iskolai drogfelvilágosító programot folytatják, de nem eszetlen szerencsétleneket hívnak beszélgetni, akiknek fogalmuk sincs a drogokról, hanem olyan szakembereket (pszichiátereket, addiktológusokat, szociológusokat) hívnak el, akik a drogok hatásairól, a drogozás következményeiről reális, bizonyított állításokat tudnak tenni. Ebben az esetben valóban megmenthető lehet egy-egy élet.

Szombaton négyen, hétfőn egy nő, kedden egy 21 éves fiatalember haltak meg, mindannyian herointúladagolásban. Arról persze a rendőrségnek fogalma sincs, hogy az áldozatok túlságosan szennyezett avagy túlságosan tiszta heroint fecskendeztek be maguknak.

A rendőrség csak tapogatózik, néha mondanak ezt-azt, például, hogy az áldozatok alkoholt is fogyaszthattak a heroinhoz, és ez okozta a halálukat, de a nyugtatóval kevert heroin sem kizárt, sőt, az is meglehet, hogy az áldozatokban a közös a zoknijaik színe volt. (Ilyen esetben miért nincs soron kívüli vegyészszakértői vizsgálat?)

Hogy a hatóságnak fogalma sincs, az tökéletesen logikus és szomorú is egyszerre, hiszen a jelenlegi törvényi szabályozással a kábítószer-fogyasztás és árusítás kontrolljáról lemondott, ezért a százmilliárdos drogpiacon kizárólag az történik, amit a bűnözők akarnak.

Mivel nincsen állami befolyás, nincs szigorú fogyasztóvédelem ezen a területen, a több százezer magyar drogfogyasztó ketaminnal vagy homokkal kevert füvet vásárol, laktózzal, koffeinnel felütött kokainért, szpídért ad ki tízezreket, és mosóporral vagy kakaóporral kevert heroint kap.

Ellenőrzött minőségű, és a lehető legkisebb egészségügyi kockázattal járó kábítószerek kiskereskedelmi piaca csak akkor alakulhat ki, ha az állam végre rászánja magát, és kézbe veszi az irányítást: törvényeket, szabályokat, minőségbiztosítási rendszert dolgoz ki, feltételeket támaszt, hogy ki, mikor árusíthat, és ki, mikor vásárolhat drogokat, továbbá ha a rendőrök nem a fogyasztókat tekintenék célpontjuknak, hanem azokat, akik a jelenlegi káoszt kihasználva gazdagodnak meg a gyerekeknek is árult, garantáltan mérgező drogokon.

Addig viszont maradnak a halottak és a hátukon pózoló Leghülyébb Politikus, aki a politikusok közül egyetlenként kommentálta az ügyet. Bár ne tette volna.

Szenzációs sztori egy hírneves ügyvéddel, néhány mindenre elszánt, piti MSZP-s politikussal és újságírókkal a főbb szerepekben.

Az előző részek tartalmából: Reakció

Spoiler: Néhány közepes hatalmú kiskirálynak már jó ideje szúrja a szemét néhány újságíró, ezért ellehetetlenítésükhöz ördögi tervet eszelnek ki. Rájuk fogják (a "fél Hír Tv-re"), hogy kábítósok.

Az MDF-es, MLSZ-es, exfideszes Helmeczy Lászlóról, és szocialista barátjáról - Veres János pénzügyminiszter kampányfőnökéről, megbízható csicskájáról, Tóth Viktorról van szó, utóbbi lehet az ötletgazda.

A konspirációba bevontak még egy dílert, aki vagy maga találta ki az egészet vagy valahogy megtalálták, de a mese szerint a Hír Tv-seknek - és ahogy látom Tóthéknak is - rendszeresen szállított kokaint. Mikinek 40 gramm kokaint kellett volna Hír Tv-s Kisberk Szabolcs kocsijába csempésznie, amelyet aztán beszervezett rendőrök (ilyen is van?) állítanak meg, a drog előkerül, és Szabolcs már megy is a böribe.

Ebben a nyári tunyulásban talán ennyi is elég lesz, gondolhatták Helmeczyék. A valóság ezzel szemben az lett, hogy a drog nem került a kocsiba, és a díler nem a tévéseket, hanem Helmeczyt és Tóthot leplezte le.

Helmeczy tagad, és azt állítja, a díler saját maga ajánlotta fel, hogy a drogot a kocsiba csempészi, mire ő tájékoztatta, hogy amit tenni akar, az már bűncselekmény, ugyanakkor rögtön hozzátette azt is, hogy ha Miki mégis ezt tenné, mindezért valaki még fizetni is hajlandó. Mi ez, ha nem felbújtás, bón? Ugyanakkor sokkal életszerűbb ez a sorrend, mint több ezer díler között megtalálni azt az egyet, aki Kisberkkel kapcsolatban áll.

A folytatásban Kisberk Szabolcs, hogy a vádnak elejét vegye, drogtesztnek is aláveti magát, amely természetesen negatív lesz, így a Hír Tv és vele a sajtószabadság is megmenekül egy időre, még akkor is, ha Kisberk Szabolcs a teszt előtt három nappal egy elefántnak is elegendő csíkot szívott. A kokain gyorsan hat, és gyorsan is távozik az emberből.

A történetbe beszállhatnak a Kossuth téri tüntetők is, akik a helyszínen követhetnék nyomon a vizsgálatot, és ott várhatnák meg az eredményt is, és persze azon sem lennék meglepve, ha Tóth Viktornak vagy bárki is az ötletgazda az a tavaly készített riport ugrott volna be, amelyet - mit ad isten - a Hír Tv készített, hogy az Indexről bebizonyítsa: drogosok gyülekezete.

Update: a Hír Tv-s video itt található (a második film), amelyben vannak a gaz drogosok, meg a drogos Index, és velük szemben ki áll a másik oldalon? Igen, eltalálták: Kisberk Szabolcs.

A drogfogyasztás felszámolását bűnügyi módszerekkel megoldani hivatott politika Franciaországban elérte a kritikusan lehetetlen szintet, ezért a drogosok ellen eddig gumibotokkal küzdő francia hatóságok az irracionalizmus sztratoszférájának magasságából csapódtak a földhöz, és most már két lábbal a földön állva, bambán pislognak körbe-körbe.

Párizs - elsősorban szegények lakta - kerületeiben és a nagyobb francia városokban a drogfogyasztás és a drogkereskedelem tombol, és hiába a szigor, a fogyasztás csak nő, sőt, mára az utcákon a drogdílerek parancsolnak, az ő szabályaik érvényesülnek. Hovatovább, vannak olyan negyedek, ahova a rendőrök inkább be se merészkednek.

Franciaország ezidáig azon európai országok közé tartozott, amelyek szigorú büntetőpolitikát folytattak a drogfogyasztás és kereskedelem elleni küzdelemben, az utcai motozások, razziák gyakoribbnak számítanak, mint Magyarországon. Emellett a francia hatóságok az elmúlt években sorozatosan bántóan és lekezelően beszéltek a holland drogpolitikáról. 

Viszont mára kiderült, hogy ez a hozzáállás finoman fogalmazva is kudarcot vallott, ezért Franciaország megváltoztatva eddigi gyakorlatát a "drogprobléma megoldásához" Hollandiától kért segítséget - tudósít a holland telegraaf.

Hollandiában, ahol a drogkereskedelem ugyan illegális, de a hatóságok elnézik a drogok árusítását és fogyasztását, nincsenek ilyen helyzetek. A holland belügyminiszter bejelentése szerint Párizs nagyon élénken érdeklődik a holland "know how" iránt, amely a városi drogproblémát a lehetőségekhez képest sikeresen kezeli.

Ma még csak Franciaország, holnap talán a Pannon Puma is eljut oda, hogy ne a magukat fűvel jól érző fiatalokat baszogassa. Persze addig is jó lenne tudni, hogy ki az, akinek sem az idő, sem a pénz, sem az energia nem számít, ha arról van szó, hogy 0,1 gramm fű miatt fesztiválózó fiatalok ellen eljárást indítson.

Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok, a pekingi olimpia esélyese, kedden délelőtt edzés közben elhunyt, olvasható az Indexen.

Minden tiszteletem a sportemberé, a könnyeimmel küszködök, és ezen az úton részvétemet fejezem ki a családnak, minden sportolótársnak, és ahogy a statisztikákat nézem, az egész országnak.

Ezek mindenképpen a gyász percei, de már most szólni kell, Kolonics esetében nem szabad hagynunk, hogy elkendőzzék a 36 éves sportember halálának valódi okát, mint ahogyan hagyták Fehér Miklós esetében.

RIP

Négy drogos hír jutott az elmúlt hétre. A napokban a görög rendőrség őrizetbe vett három magyart, akiknek a lakókocsijában 41 kilogramm heroint találtak. Nem mellékes, hogy a kocsiban utazott még egyikük 11 éves unokája is.

A hírek szerint elképzelhető, hogy a török kirándulásról Görögországba érkező társaság ártatlan, és a kocsiba egy török szervízben a tudtuk nélkül pakolták be a drogot. Ez a blog nem véletlenül Szili Katalin kedvence, milyen hasznos lenne, ha mint legutóbb is összeszedné befolyását, hogy a drog miatt börtönbe zárt magyarokon segítsen.

Az élet sötét oldaláról érkezett az a szentendrei körzeti megbízott, aki plüssfigurákban fél kilogramm kokaint akart az országba csempészni. A rendőrnél pisztoly is volt, amikor a droggal vasárnap, a hegyeshalmi határátkelőnél elkapták. Fejlemény a kommunikációban, hogy a rendőrök ezúttal nem a férfi "feltűnően ideges viselkedésére" alapozták gyanújukat. Annyi biztos, a kokaincsempész rendőrre nehéz évek várnak. 

 Forrás: police.hu

A legfrisebb hír, hogy azok a rendőrök, akik nem drogot csempésznek, a Balatonnál egy pedofil férfit fogtak el, aki a gyanú szerint fiatalkorú és gyermekkorú lányoknak kábítószert adott, majd közösült velük és az aktusról pornográf felvételeket készített. A 42 éves aggastyán haszontalan élete eddig viszonylagos jólétben telt, de ha bűnös, reméljük, a börtönben a másik oldal gyönyöreit is megízleli. Nem mintha számítana, hogy a férfi drogot vagy fegyvert használt volna a lányok megdugásához, de azért soroljuk fel, hogy a rendőrök szerint kokain, ectasy és fű volt a férfi bájkoktélja.

Az elmúlt hónapok nagy felderítései alapján úgy tűnik, Magyarországon a kokain és a fű a legkeresettebb. Ez annak fényében új, hogy a rendőrök már a nagy halakra is utaznak. Az persze még most sem érthető, hogy miért alkalmaz a rendőrség bárkit is arra, hogy elszívott jointokat számolgasson, holott drogcsempész rendőrt és drogos pedofilt nem diszkó és utcai razziákon találni.

A Kendermag Egyesület 60 milliárd forintból készített Legalizációs Kátéja - úgy tűnik - megérte az árát. Emlékezetes, hogy húsz újságíró, húsz kendermagos és húsz ellentüntető masírozott végig május közepén a Pénzügyminisztériumtól az Országházig.

Az akció lényege annyi volt, hogy a kábítószerek, elsősorban a kenderszármazékok a jelenlegi szabályok miatt 60 milliárd forinttal rövidítik meg a költségvetést, azaz minket. Rendőrségi eljárásokra milliárdok mennek el, továbbá a tiltás miatt egészségügyi bevételek esnek ki, drogok kereskedelméből származó busás haszon viszont nem az államnál, hanem a bűnözőknél keletkezik.

Erre a helyzetre ad némiképpen megoldási javaslatot a káté, amelyet mind a 386 képviselő megkapott. Hajdú lászló szocialista képviselő és Szili Katalin házelnök legalábbis egészen biztosan, ami onnan tudható, hogy ők pontosabban a megbízottaik a kendermagnak válaszoltak is.

Hajdú László nem ért egyet a drogfogyasztás terjedésének elsősorban büntetőjogi eszközökkel gátat szabni kívánó modellel, viszont a medikalizációs modell tetszik neki. Néhány napja Szili Katalin kabinetfőnöke is vette a fáradságot és válaszolt:

 Tisztelt dr. Fazekas Úr!  
 

Az Országgyűlés elnöke képviselőtársaival együtt kézhez kapta az egyesület „Legalizációs káté” c. kiadványát. 

Elnök asszonynak a hazai és külföldi kötelezettségei miatt csak most nyílt lehetősége áttekinteni a dokumentumot. 

A megbízásából tolmácsolom a köszönetét a figyelemfelkeltő gondolatokért.

Tisztelettel  

Simon József

kabinetfőnök

Remélem, nem árulok el titkot, de a levél óta a kábítószerpiac áll, senki nem érti, mi történik. Most akkor, mi van?

reklám

Azt írja az Index, hogy egy magyar "drogfutár" elnöki irgalmat (kegyelmet, talán) kapott, így büntetése egy részének letöltése után Ecuadorból hazaérkezhet Magyarországra.

Reméljük, a harmincas éveiben járó fiatalember eztán majd megbecsüli magát, soha az életben nem akar többé drogfutároskodni, hanem egészsége megóvása lesz a legfontosabb problémája.

Őszintén szólva teljesen értetlenül állok a cikk előtt, amely a bűnügy nyilván unalomig ismert felgöngyölítésének, és a megtorlás érdektelen részleteitől valamint a tragikus főhős senkit sem érdeklő állapotától mindannyiunkat megóv, és csak annyit közöl, amennyire szükség van.

Például mostantól tudni lehet, hasonló esetekben, kit illetve kiket kell a felsőbb, befolyásos körökben megkeresnünk. "A humanitárius akcióban Szili Katalin házelnök, Varga Koritár Pál, az Andok-térség országaiba akkreditált utazó nagykövet, továbbá a magyar külügyminiszter (Göncz Kinga) is részt vett."

Félretéve a tréfát, és komoly kérdést megfogalmazva: Ki ez a férfi, aki miatt - teljesen váratlanul és eddig soha tapasztalt erővel - ennyire beindult a magyar dipolmácia?!

Vasárnap részegen és kokaintól betépve kerékpározók közé hajtott egy férfi Mexikóban. Egy versenyző meghalt, számos megsérült, írja a világmédia.

A huszonkilenc éves férfi börtönben várja az ügy folytatását, arról egyelőre nincsenek információk, hogy a férfi berúgott, kokaint szívott, majd szinte vakon száguldott volna bele a tömegbe, vagy azért ivott és szívott, hogy beleszáguldjon a tömegbe.

A magyar kriminilasztika történetének legnagyobb kokainfogásáról adott hírt a delmagyar.hu nevű regionális hírportál. Szerintük ugyan a rendőrök a kokainra egyszerűen csak rábukkantak, de a cikkből egyértelműen kiderül, hogy a rendőrök hosszú ideje készültek az akcióra, amely során öt embert is elfogtak: egy harkányi nőt, egy fővárosi és egy főváros környéki férfit, egy siklósi férfit és egy horvát állampolgárt, valamennyien 30-40 év közöttiek.

A 10 kilós zsákmány a rendőrök számításai szerint az utcán - kellően felütve - akár félmilliárdot is hozott volna a bűnözők konyhájára. A rajtaütésen a helyszínen fegyvert, 44 ezer eurót (10,5 millió forint), továbbá több mint hatmillió forintot is találtak.

Hihetetlen dolog történt a héten. Na, nem olyan, mintha Gyurcsány Ferencről kiderülne, hogy egy talpig becsületes úriember, vagy mintha Csányi Sándor OTP-vezér megmutatná, valahol mélyen mégiscsak van benne egy kis érzés.

De semmi ilyesmi, csak az egyik antidrogos tüntetőről kiderült, hogy nemcsak kipróbálta az LSD-t, és nem halt bele, de ahogy látni, egyáltalán nem volt kellemetlen érzése tőle, sőt, le tudta tenni, nem vált belőle díler, viszont elvégezte az egyetemet, lett három gyereke, és attól a monoklitól eltekintve a szeme alatt, tisztes polgárrá fejlődött. Nem is mondok többet, csak nézzék meg ezt a videót.



Előzmények, van egy ember, aki abból a szempontból mindenképpen tiszteletre méltó, hogy a végsőkig kitart az elvei mellett, sőt, meglepő módon a wikipédiában még szócikk is van róla. Gonda Lászlónak hívják, a 2006-os Kossuth téri tüntetések egyik főszervezője, akit azóta annyira megvet a társadalom, hogy még a legalja is úgy érzi, bármikor belerúghat.

Gonda 32 éve, az egykori Jugoszláviában LSD-t fogyasztott, hosszú tripjének minden perce beleivódott az emlékezetébe. Tudja tehát, miről beszél, hiszen árnyaltabbnak látja a képet, és nem csak drogos bűnözők vs. ártatlan kisiskolások kategóriapárban gondolkodik.

Mi tanulság? Nekem annyi, hogy Gonda - sorstársaitól eltérően - ha eljön az ideje, nem hülyén hal meg.

A drogos bűnözők, így finoman árnyalva mind a félmillió magyar börtöntöltelék drogfogyasztót, újabb csapást szenvedtek el. Ezúttal nem padon üldögélő csendes szmókerek kerültek rács mögé, hanem - úgy tűnik - valódi bűnözők.

A másfél héttel ezelőtti akció eredménye: 3-4 férfit őrizetbe vettek, találtak 338 gramm heroint, néhány gramm kokaint és 500 tő kendert egy padláson. A sztori a rendőrség közleményéből ismerhető meg, amelynek címe amúgy a lényeget megragadva a következő: Marihuána ültetvényt találtak. A címadásnál a következő gondolatai támadhattak rendőrségi sajtósnak: 500 tő kender (ideális esetben 100-200 kilogramm fűről beszélünk) hangsúlyosabb, legalábbis mennyiségileg több, mint a csaknem fél kiló heroin. Azt, hogy heroinból 1 gramm is elég a halálos adaghoz, a fű viszont legfeljebb elaltatja az embert, vélhetően már a rendőrtiszti szakközépiskola 1 osztályában tanítják, viszont emberünk nem figyelt oda.

A lényeg és a történet dióhéjban

A BRFK Bűnügyi Főosztályának I. Kábítószer Bűnözés Elleni Szolgálata 2008. május 19-én elfogott két férfit, akik droggal kerültek kapcsolatba, és legalább az egyikük - minden valószínűség szerint - drogkereskedő.

A 35 - 34 éves férfiak egy XIV. kerületi lakást hagytak el, amikor a rendőrök, ahogy azt ők mondani szokták, ellenőrzés alá vonták őket. Megtalálták a heroint, és a feltehetően személyi használatra tartott 2 gramm kokaint, ezután együttesen visszasétáltak a lakásba, ahonnan egy "gyanúsan viselkedő férfi távozott". Értik?! Gyanús módon távozott, a rendőrök követték, eljutottak egy XVII. kerületi panzióig, ott egy másik 34 éves férfit találtak, és ha már ott voltak, ellenőrizték az egész kócerájt.

Na, és mit találtak?!

"A panzióban tartott házkutatás során a szobából a rendőrök kis mennyiségű kokaint, valamint kábítószergyanús anyaggal szennyezett tárgyakat foglaltak le." Az összehajtogatott tízezresek szanaszét voltak szennyezve. Brrr, belegondolni is rossz, mi van akkor, ha a szennyeződés az utcára kijutott volna. De nem ez a lényeg, hanem ami most jön.

"A további adatgyűjtést követően a nyomozók eljutottak egy, a férfi által bérelt XVII. kerületi ingatlanhoz, ahol a padlástérben körülbelül 500 tő kifejlett és fiatal marihuána növényegyedet találtak." Miiiit? Növényegyedet. Legvadabb fantáziámban sem tudnék olyat kitalálni, mint a növényegyed, amely ráadásul már kifejlődött. Még jó, hogy a rendőrök időben léptek, és az egész ültetvény nem indult világhódító, rabszolgaszerző és tömeggyilkos körútjára.

Mi a tanulság?

Nekem annyi, hogy amennyiben a rendőrök felgöngyölítik az ügyet, és eljutnak az ültetvényből vásárló kiscsávóhoz, aki az ingyenfű reményében ne adj isten a haverjainak is értékesít, akkor ő is, és a haverjai is a rendőrségen fognak ülni, és már egy heroinkereskedő maffiaszervezet tagjaként felelnek bűnükért.

Rendőrautókkal mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyen parkoltak azok a rendőrök, akik a Kendermag Egyesület vasárnapi rendezvényét biztosították. Két rendőrautó összesen három mozgáskorlátozott helyet foglalt el, ami így elsőre is kényelmes beállásnak tűnik.

A budapesti rendőrkapitány szerint a rendőröknek csak bizonyos helyzetekben van joguk fenntartott parkolóban állni, de a rendezvény biztosítása nem ez a helyzet. Láttunk már  bevásárlásukat végző rendőröket tiltott helyen állni, ugyanakkor a Hír tv beszámolójában arra nem tér ki arra, hogy a kendermag rendezvény rendőri biztosítása (amúgy kiemelt biztosítása) miért nem tartozik a hatósági korlátozást igénylő feladatok közé.

Lassan mondom, hogy más is megértse, a legnagyobb bunkóságnak tartom a mozgáskorlátozottak helyének elfoglalását, de azt sem képzelem, hogy a rendőrök úri huncuttságból álltak oda.

Elismerem, a Hír tv a sztoriból kihozott mindent, amit lehetett, így már csak a Népszavában maradt hely annak a drogos hírnek, amely szerint a Nyíregyházához közel fekvő Kótajban, a buszmegállóban rendőrök fülön csíptek két fiatalt, akik a társadalmat veszélyeztetve kábítószer hatása alatt üldögéltek.

Amerikában olyan nagy gazdagság van, hogy ihaj, most például egy texasi szenátor újabb 100 millió dollárt kér a drog háború folytatásához. Ebben a csuda jó létben amerikai családok, adófizetők alig várják már a pillanatot, hogy ez a pénz abba a feneketlen kútba kerüljön, amelybe évente száz milliárdokat szórnak a drogmentes világ utópiájának legnagyobb hívei örömére.

Egyébként elismerem, fantasztikus érzés lehet milliárdokkal dobálózni, főleg akkor, ha azért a pénzért nem a dobálózó dolgozott meg, és a pénzt nem ő fizette be a Nagy Közös Kasszába. Hutchison szenátor is dobálózni kezdett olyan pénzzel, amelyet egészségügyre, szociális kiadásokra, iskoláztatásra, környezetvédelemre lehetne fordítani. Vajon hány ember életét lehetne ebből a pénzből megmenteni?

Mint az az alábbi posztban olvasható, Magyarországon a Kendermag Egyesület hasonló kérdésekkel akarja az államot szembesíteni. Ugyanis itthon is milliárdok folynak el arra, hogy rendőrök teljes munkaidőben 15-38 éves embereket figyelnek meg, és indítanak ellenük költséges eljárásokat, mert az illetők dohánnyal kevert kenderlevelet tüdőztek le.

Valaki utánaszámolt már annak, hogy a világon évente hány milliárd, billiárd forint kerül a drogfogyasztás tiltása miatt - adómentesen - bűnözők, fegyverkereskedők, rabszolgatartók zsebébe?!

És arra van valakinek megoldása, hogy ha az emberek közel fele nem hallgat azokra a szupererkölcsös és szupertiszta megmondóemberekre, akik kinyújtott mutatóujjal és komoly arccal fordulnak feléjük eként szólva: Ne drogozz! Ne cigarettázz! Ne igyál! Ne panaszkodj!, hogy azokkal az emberekkel, mit kezdjünk?!

Egyszerűen nincs racionális magyarázat arra, hogy miért büntetik a drogfogyasztást, ahelyett, hogy szabályoznák. Ha léteznének betartható törvények, amelyek megtiltanák, hogy fiatalkorúak kábítószerhez jussanak, aztán meghatároznák azok körét, akik viszont igen, ezek a felnőtt állampolgárok az állam által ellenőrzött minőségű drogokhoz jutnának hozzá, egyszerre csak annyihoz, amennyit az állam megengedne, és a fogyasztás után adót fizetnének, a mostaninál sokkal átláthatóbb és ellenőrizhetőbb lenne a drogkérdés.

A törvénymódosítással lehetőség lenne arra is, hogy a drogok kereskedelméből származó pénzek, ne a bűnözőket, hanem az államot gyarapítsák. Ennek a leegyszerűsített modellnek az illusztrálására tesz kísérletet a Kendermag Egyesület, amely most vasárnap (16:00) a Pénzügyminisztériumban 60 milliárd képletes forintot akar befizetni adóként. Becslésük szerint ennyi pénz esik ki a költségvetésből amiatt, hogy az állam milliárdokat költ drogfogyasztók utáni hajszára, elítélésükre, milliárdokba kerül az, hogy évente több ezer bűnözőt (értsd fogyasztót) vonnak ki a társadalomból, továbbá beleszámolták az elmaradt bevételeket, adókat, a turizmusból be nem folyt összeget, és ki tudja még mi mindent.

Persze az is igaz, hogy ha ezt a pénzt az állam megkapná és felügyelné, akkor ezek a pénzek nem a bűnözőket gyarapítanák, és ez nekik nagyon rossz lenne. Ezt a politikusok nem hagyhatják, és teljes mellszélességgel védelmezik ezt a rossz, korrupt rendszert.